Kortárs irodalom

 Mécs Anna: Rutin. Kalligram, 2025.  Mécs Anna két novelláskötettel indította írói pályáját, amelyek közül a 2017-es Gyerekzár címűért Margó-díjat kapott. Ezúttal egy regénye jelent meg a Kalligram Kiadó gondozásában, amely a biztató indulás után méltán tekinthető az idei könyvújdonságok egyik figyelemre méltó alkotásának. A mű egy születésnek, pontosabban szólva egy teherbeesésnek a sok akadállyal és küzdelemmel tarkított története, valamint a szülést követő 1 évnek, azon időszak sajátosságainak az érzékletes bemutatása.  A főszereplő és egyben a narrátori szerepet is betöltő énelbeszélő a harmincas évei közepén járó Borbála, aki érthető módon férjével, Szabolccsal a gyermekvállalás mellett dönt, hiszen mind az életkoruk, mind a kapcsolatuk minőség alapján késznek érzik magukat erre. Az elhatározást azonban egy megpróbáltatásokkal teli időszak követi, hiszen két és fél évig sikertelenül próbálkoznak, amely időintervallum alatt a lelki gyötrelmek, a reménykedés és kilátás...

  Baróthy Zoltán: Utolsó napok. Kalligram, 2024. Az Utolsó napok Baróthy Zoltán első regénye, a fülszövegben a kultúrkrimi megjelölést olvashatjuk róla, a mű elolvasása pedig nem cáfol rá erre az elnevezésre. Amellett, hogy a könyvtárak működési rendjébe, a jelzetek, könyvtári katalógusok és raktárak sajátos világába is betekintést nyerhet az olvasó, mindeközben egy sok fordulatot tartalmazó, váratlan események sorát felvonultató nyomozás eseményei tárulkoznak fel. Ugyanakkor a cselekmény kibontakozásának előrehaladtával egyre inkább hangsúlyos szerepet kapnak, majd burjánzanak a szürreális és fantasztikus elemek, a különféle misztikus és csodás lények.       A regény főhőse Becsey Gergely, a Nemzeti Nagykönyvtár munkatársa a könyvkiadó szolgálatnál. A könyvtár impozáns, sokemeletes épülete magán visel minden jellegzetességet, amelyet egy ilyen intézménytől elvárunk. Az egyes szintek és a raktárak között teleliftkocsik közlekednek, a páratlanul gazdag állomány d...

 Zoltán Gábor: Ólomszív. Kalligram. 2024.  Zoltán Gábor Orgia című 2016-os regénye sokkolóan mutatta be a 12. kerület nyilasok rémtetteit, amelynek története a szerző kutatásain, hiteles és valós történeti dokumentumokon nyugodott. Fokozta az elborzasztást az a naturalisztikus nyelvezet, rendkívül nyers ábrázolásmód, amely a művet jellemezte, így érzékeltetve az áldozatok osztályrészeként jutott rengeteg szörnyűséget azokban a vészterhes hónapokban.  Ezt követte a Szomszéd című esszéregény, amelyben megismerjük az Orgia születésének körülményeit, illetve számos további történetet a nyilas rémuralom időszakából. A Szép versek 1944 az abszurd antológia alcímet kapta, ugyanis Zoltán az aktuális év versterméséből válogatva illusztrálta az akkori művészi-szellemi sokszínűséget. A skála a humanitás és szolidaritás kifejeződésétől a nyers antiszemitizmus megvallásig terjedt, mindez magyarázatokkal, háttérismeretekkel kiegészítve. A "sorozat" negyedik darabjaként pedig 2024-ben j...

 Odze György: Kísértés. Kalligram, 2024. Odze György legújabb könyve 2024-ben jelent meg a Kalligram Kiadónál, amelynek főhőse egy korszak típusfigurájának tekinthető, az ő szakmai előmenetelének erkölcsi buktatókkal jócskán tarkított évei, illetve családi és magánéletének ezzel párhuzamos bemutatása kerül a középpontba. Mindeközben megismerhetjük a tudatvilágában lezajló folyamatokat is, amelyek nem mentesek az erkölcsi aggályoktól, jóllehet kezdetben igyekszik ezeket eloszlatni magában- A mű cselekménye voltaképpen egyszerű. Valamikor a rendszerváltást követő évtizedekben járunk. Mellékes utalások vannak is arra a műben, hogy egyesek kihasználva a szocializmus végének zavaros helyzetét, hogyan tettek szert jelentős vagyonra rövid idő alatt. A főhősünk, Véges András a regény kezdetén épp az érettségi előtt áll, elképzelése sincs róla, hogy mi akar lenni, pedig szülei gyakran  emlékezetébe idézik annak fontosságát, hogy a embernek kell, hogy legyenek céljai. Abban az egyben bi...

Márton László: A kárpótlás. Kalligram, 2022. Márton László regénye 2022-ben jelent meg kedvenc kiadómnál, a Kalligramnál, amelyre az elolvasandó könyvek sorában némi késéssel, a napokban kerítettem sort, de egyáltalán nem bántam meg. A gördülékeny és olvasmányos prózában Por Zsolt, eredetileg Porzsolt Ernő történetét ismerjük meg, akinek élete fontos eseményeinek felidézésével a családtagjait, a hozzájuk fűződő sokszor finoman sem konfliktusmentes kapcsolatát is megismerjük. Ily módon némiképp a családregény műfajával is rokonságot mutat a mű. A regény elbeszélője ugyan harmadik személyű, de érezhetően a főhős szemszögéből láttatja az eseményeket, az ő nézőpontja érvényesül a leghangsúlyosabban az egyes szereplők és tetteik megítélésekor. A téma komolyságát jól ellensúlyozzák a narráció időnként ironikus, helyenként szatirikus betoldásai, amelyek talán sok esetben épp a főszereplőt ért bántásokat igyekeznek tompítani. A cselekmény kiindulópontját az képezi, hogy egy a vészkorszakban el...

 Molnár T. Eszter: Tájkép lövés előtt Molnár T. Eszter a Hidegkút című regénye után ezúttal egy novelláskötettel jelentkezett, amelynek darabjaiban egy disztópikus, szürrealisztikus elemeket felsorakoztató, sokszor ijesztő atomszférájú világ tárul a mindenkori olvasó elé, a kirajzolódó emberi sorsok többnyire pedig a saját életük csapdájában, lefokozott létezésük sodródásában lévő szereplőket mutatnak be.  A 24 történetet tartalmazó novellaciklus darabjai lazán összekapcsolódnak, többségük ugyanis egy budapesti lakótelepen játszódik, amely szögesdrótkerítéssel van körülvéve, bár nem mindegyik kapcsolódik ehhez a helyszínhez, például az első kettő mű cselekménye sem. Az egyes darabok ugyanakkor külön-külön is megállják a helyüket, amelyekben hol egyes szám első, hol egyes szám harmadik személyű elbeszélő mellett ismerkedhetünk meg a már említett baljós hangulatú környezettel és az ott élő emberek élethelyzetével. A közös helyszín, az egyes visszatérő szereplők, újra felbukkanó ...

 Piros Vera: A fáraó megérkezik Lisszabonba. Piros Vera első kötete az Eltévesztettem, drágám 2021-ben jelent meg a Kalligram kiadónál, jelen mű pedig 2023-as év szépirodalmi termését gyarapította. A fáraó megérkezik Lisszabonba tulajdonképpen gyásznapló, amelyben az elbeszélő az édesapja elvesztését, a gyász folyamatát, annak stációit mutatja be érzékenyen és érzékletesen.  A napló attribútumainál fogva személyes jellegű és hangvételű, hiszen az ember legbelsőbb gondolatait, érzéseit, lelkének legfinomabb rezdüléseit igyekszik rögzíteni benne. Ez természetesen Piros Vera munkájára is igaz, a téma pedig különösképp indokolja ezt a személyes hangvételt, hiszen a gyász feldolgozásánál aligha lehet az érintett ember legmélyebb érzéseinek bemutatására egyéb témát találni. Ennélfogva az elbeszélés javarészt egyes szám első személyű, az elhunyt apát gyászoló, egyébként már felnőtt és családos lány érzésvilágát ismerjük meg. A naplóregények és általában a napló sajátosságai közé a sz...